Montreal és Cincinnati után

Amikről mindenképp érdemes beszélni

2017. augusztus 25. - Gyarmati Márió

Túl vagyunk a US Opent megelőző két legfontosabb versenyen, melyek a vártnál sokkal izgalmasabban alakultak. Sok minden történt, viszont ezek közül három olyan tényezőt kell kiemelni, ami a következő időszakra akár nagyobb hatással is lehet.

 

Már csak az év utolsó Major tornája maradt hátra az észak-amerikai keménypályás szezonból, de még mielőtt New York felé vennénk az irányt, tekintsünk vissza az elmúlt néhány hét fontosabb történéseire. A kanadai és az ohioi verseny mindkét mezőny számára kiemelt fontosságú verseny volt. Az élmezőnyt sújtó sérülések mellett azonban idén sem maradtunk izgalmak nélkül. Miközben a sérülések miatt a férfi top teniszezők hamarosan elfogynak, addig a nőknél az élmezőny játékosai begyújtották a rakétákat, ami mindenképp pozitív változás a WTA Tour-ra nézve. A felvezető tornák során a nagy négyes szokatlan módon háttérbe került, ami az ifjú tehetségek erőteljesebb előretörésével, valamint a „másodvonal" újbóli felbukkanásával járt.

Azokat az eseményeket, illetve történéseket gyűjtöttem össze, amik az elmúlt időszak legfontosabb meghatározói voltak. Ilyen volt például a férfi játékosokat sújtó sérülés sorozat, ami ha így folytatódik, akkor a US Openre alig marad top 10-es játékos. Közben Federer és Nadal már megérkezett New York-ba, ráadásul az első edzésükön is túl vannak. Murray-ről egyelőre kínos és egyben nyugtalanító csend van, Raonic pedig tegnap jelentette be, hogy kihagyja a US Opent. A kanadai játékos a bal csuklójára sérült meg, így néhány hétig egészen biztos, hogy nem játszik majd. Nem lenne ezek után meglepő, ha a top tízből negyedik játékosként dobná az idei szezont.

 Shapovalov is bejelentkezett az ifjú trónkövetelők közé

A férfi top játékosok távollétében felgyorsultak az események a trónkövetelők háza táján is, ugyanis egyre többen tűnnek fel a láthatáron, kérdés a tempót tudják-e majd tartani a visszatérőkkel is. Az ifjú titánok mellett az elveszett generáció tagjai is nagyobb szerephez jutottak az elmúlt két hét során, főként Dimitrov tornagyőzelme miatt.

A férfi és a női élmezőnyt összevetve, ellentétes folyamatok játszódnak le, ugyanis míg a férfi élmezőnyt a sérülések miatt az átmeneti „eltűnés” fenyegeti, addig a nőknél az elmúlt néhány torna során megjelent a top játékosok fogalma fizikai valójában is. Ez annyit jelent, hogy a top játékosok elkezdtek a világranglistán elfoglalt pozíciójukhoz méltó teljesítményt nyújtani. Ezért mostanság lehet igazán csak látni, hogy vannak igazi top játékosok a WTA Tour-on is, akik az elődöntőkben és döntőkben harcolnak a tornagyőzelemért és a világelsőségért.

 

A top 10-et sújtó sérülések

 Nishikori már a harmadik, aki feladja a szezont

A férfi mezőnyt nézve az elmúlt időszakot leginkább befolyásoló tényező, a játékosokat sújtó sérülések voltak. Ez részben egyértelmű, hogy leginkább azokat a teniszezőket sújtja, akik hétről hétre a Masters és Major tornákon küzdenek a végső győzelemért, miközben több tucatnyi mérkőzést játszanak le a szezon során. Néha már nehéz volt kiigazodni azon, hogy kivel mi a helyzet, ugyanis alig volt olyan játékos, akit ne hátráltatott volna valamilyen egészségügyi probléma. Most nézzük meg, hogy mi is történt pontosan.

201700660202.jpg

A táblázat az augusztus hetedikén és tizennegyedikén kiadott világranglista alapján készült, vagyis abban a két hétben, amikor a mezőny Montrealban és Cincinnatiben versenyzett. Montreal után mindössze annyi változás történt a rangsorban, hogy Zverev és Thiem helyet cserélt egymással. Már a kanadai tornára is foghíjasan érkezett a mezőny, ugyanis a top tízből csak hatan utaztak el Montreal-ba. A négy hiányzó közül kettőről már akkor tudni lehetett, hogy a szezon hátralévő részében nem versenyez. Mint ismeretes, Djokovic a könyöke, Wawrinka pedig a térde miatt volt kénytelen betegszabadságra menni. Murray a sérült csípője, Cilic pedig a combsérülése miatt volt kénytelen kihagyni a kanadai versenyt, viszont az ohioi indulásukra akkor még volt esély. Azonban nem sokkal később kiderült, hogy egyikük sem fog játszani felvezető tornát a US Open előtt, így biztossá vált, hogy az év leggyorsabb borítású Masters tornáját is kihagyják. Közben a kanadai torna ötödik játéknapján elkészült a Cincinnati verseny sorsolása is, majd két napra rá a teljes mezőny már Ohio-ban volt. A top tízből ugyanannak a hat játékosnak a neve szerepelt a főtáblán, akik az előző héten is versenyeztek. Nem kellett azonban sokáig várni a következő visszalépési hullámra, ugyanis még a hét elején Federer, Raonic és Nishikori is bejelentette, hogy sérülés miatt nem tudja vállalni az év hetedik Masters viadalán a szereplést. Federer-nek még a Zverev-vel vívott kanadai döntőben jöttek elő a hátfájdalmai, Raonic és Nishikori pedig egyaránt csuklósérülés miatt lépett vissza, ráadásul utóbbi bejelentette, hogy idén már nem versenyez. Ezek után a világelsőségre törő Nadal, a montreali győztes Zverev, illetve a salakszezonban remeklő Thiem képviselte a top tízet. Zverev mindjárt az első mérkőzésén, míg Nadal és Thiem a negyeddöntőben búcsúzott, így hosszú idő után nem volt top tízes játékos egy Masters torna elődöntőjében.

 

A nagy négyesen kívüli játékosok előtérbe kerülése

 Dimitrov először tudott Masters tornát nyerni

Vitaindító lehet, de azért közvetett módon nekik is közük van az elmúlt két torna végeredményéhez, pláne az elmúlt évtized tükrében. Talán nem tévedek nagyot, ha a jelenlegi top játékosokat, illetve az élmezőnyt megjárt, de még mindig aktív teniszezőket három csoportra osztom. Az első csoport a férfi teniszt egy évtizede uraló nagy négyes tagjaiból áll. A második csoportba viszont azok a játékosok sorolhatók, akikről egykoron a képességeik, és a hozzáállásuk alapján azt gondoltuk, hogy a következő évek Masters és Major győztesei, esetleg világelsői lesznek majd. A várt eredmények azonban elmaradtak, amiben közrejátszott a nagy négyes érinthetetlensége is, így az évek során joggal aggattuk rájuk az elveszett generáció megnevezést. A harmadik csoportot a feltörekvő ifjú titánok alkotják, akik az elmúlt két év során már begyűjtöttek néhány skalpot. Az ő karrierjük most nagyjából abban a szakaszban van, ahol az előző generációé megtorpant, vagy félresiklott, így még bármi megtörténhet velük még azelőtt, hogy a csúcsra érnének. A nagy négyes „távollétében” mindkét generáció elkönyvelhetett magának egy-egy sikert, ugyanis Montrealban a feltörekvő fiatalokat képviselő Zverev, míg Cincinnatiben egy beváltatlan ígéret, Grigor Dimitrov tudott diadalmaskodni.

 

A top 5 női játékos kiugró teljesítménye

 Muguruza rohamtempóban halad a világelsőség felé

Igen, kiugró. Szerintem ez kiugró teljesítménynek számít a női mezőnyt nézve, és egyben szokatlanak is nevezhető. Szokatlan, de nagyon jó. Nagyon jó látni azt, hogy a világranglista élén és annak közvetlen közelében lévő női játékosok tornákat nyernek, döntőt játszanak és eljutnak átlagban a legjobb nyolcig. Igaz, hogy csak az elmúlt egy hónapról van szó, de  jó látni és érzékelni azt, hogy a nőknél is van igazi élmezőny. Nagyon frusztráló tud lenni, amikor hétről hétre azzal szembesül az ember, hogy a női top játékosok alig tudnak 1-2 mérkőzésnél többet nyerni egy tornán, ráadásul egy kis túlzással Serena Williams-t leszámítva ez megy körülbelül egy évtizede. Arról nem is beszélve, hogy a másik oldalon a férfiak mezőnyében meg ott van a nagy négyes, ami az eredményeket, illetve a dominanciát tekintve szinte áthidalhatatlanná teszi a két mezőny közötti minőségi különbséget.

A kanadai és az ohioi tornák Premier 5 kategóriájú versenyek, amik a harmadik legmagasabban rangsorolt viadalok a női mezőnyben. A Cincinnati tornával bezárólag idén már négyet rendeztek meg belőlük, így már csak a wuhani viadal van hátra. Több olyan női játékos is van, akik itt folytatták idei jó sorozatukat. Itt van például az első három P5-ös tornát (Dubai, Róma és Toronto) megnyerő Svitolina, aki még mindig csak 22 éves. Az ukrán tehetségnek két Roland Garros negyeddöntő eddig a legjobb Major tornán elért eredménye, de nagyon jó úton halad afelé, hogy ezt akár már New York-ban túlszárnyalja.

201700660101.jpg

Továbbá ide tartozik Garbine Muguruza is, akinek úgy tűnik, hogy az idei szezonja Wimbledonban indult be. Azt megelőzően az első néhány hónapja - a Garros-szal bezárólag -  finoman fogalmazva semmit sem ér. A wimbledoni győzelmét követően viszonylag korán kezdte meg az amerikai keménypályás szezont, ahol három felvezető tornán is elindult, melyből az utolsón, a Cincinnati P5-ös versenyen diadalmaskodni is tudott. Az elődöntőben a világelső Pliskova-t, a döntőben pedig a ranglista második, Halep-et győzte le egy nagyon koncentrált és domináns játékkal. A fináléban Halep-nek esélye sem volt, mindössze egy game-t tudott nyerni. A feltámadók közé tartozik még Wozniacki is, aki kezd magára találni, ugyan idén még tornát nem nyert, de játszott már öt finálét, melyekből egy Premier Mandatory, kettő pedig Premier 5 döntő volt.

Hosszú idő után ismét jó esély mutatkozik arra, hogy egy Major tornán ne csak a férfi verseny, hanem a női viadal is izgalmas legyen, ugyanis úgy tűnik, hogy vannak olyan játékosok, akikre esélyesként tekinthetünk. A legjobb dolog az lenne a női verseny szempontjából, ha a világranglista első öt helyezettje egy ilyen jól alakult időszak után ott lenne a negyeddöntőben, majd végül közülük kerülne ki a két finalista. Ezzel szerintem meg is koronáznák az észak-amerikai keménypályás szezont.

A bejegyzés trackback címe:

https://teniszhirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr2612777896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.