Pillanatképek az elmúlt 14 évből

2018. február 21. - Gyarmati Márió

Roger Federer első és mostani világelsősége között 14 év telt el, ami alatt nagyon sok minden változott a teniszben, ezért most tekintsünk vissza azokra az állomásokra, amikor korábban világelső lett.

 

2004. február 2.: Federer az Australian Open megnyerésével szerezte meg a világelsőséget. A svájci teniszező a wimbledoni tornát követően második GS győzelmét aratta, miközben a világbajnoki címet is ő birtokolta, így egy eredményes időszakot követően lépett a férfi tenisz trónjára, melyről Andy Roddick-ot taszította le. Az amerikai játékos 13 hétnyi uralkodást követően volt kénytelen átadni a helyét Federer-nek, aki első svájciként az Open-éra 23. világelsője lett.

A ranglista második helyén akkor az elődöntőben búcsúzó Ferrero-t jegyezték, aki Federer-től kapott ki. A harmadik pozícióba visszacsúszott Roddick-ot a legjobb nyolc között a finálé vesztese, Safin győzte le. Az amerikai mögött az a Coria volt, aki néhány hónappal később Gaudio ellen lejátszotta a Nadal-éra előtti utolsó Garros finálét. Annak ellenére, hogy a címvédő Agassi a legjobb négy között esett ki, csak egy helyet rontott. A nyolcszoros Major bajnokot Schüttler követte, aki ellen egy évvel korábban utolsó GS-ét nyerte.

 
2018001901.jpg

 

A hetedik helyet a ’98-as párizsi bajnok, Moya birtokolta, aki napjainkban már Rafa csapatát erősíti. Az egykori világelsőt a 2002-es és 2003-as wimbledoni finalisták követték. A top 10-et az ázsiai származású Paradorn Srichaphan zárta, aki 2003 májusában elért 9. helyével jelenleg is a valaha legmagasabban rangsorolt ázsiai férfi teniszező. Nadal-t, aki először indult Ausztráliában, a 40. (917 pont) helyen jegyezték. A spanyol a harmadik fordulóban szenvedett vereséget Hewitt-tól, akit egy körrel később Federer győzött le, így elég közel voltak egy összecsapáshoz, de ez akkor még nem volt számon tartva, ugyanis a párharcuk két hónappal később, Miamiban kezdődött. 

Djokovic, aki 2016-ban elsőként lett a torna hatszoros bajnoka, 20 ponttal a ranglista 676. pozícióját birtokolta. A szerbet azonban még 2004-ben Major tornán nem láthatta a közönség, ugyanis először, egy évvel később lépett pályára. Andy Murray viszont még Djokovic-nál is később tűnt fel a GS-eken, ugyanis 2004-ben még junior volt. Federer, Nadal és Djokovic jelenlegi edzői közül azonban nem csak Agassi és Moya volt még akkor aktív, hanem Ljubicic (Federer) és Stepanek (Djokovic) is. A horvát a 35. helyen, míg a cseh játékos a 49.-en volt.

 

2009. július 6.: A svájci másodszorra a wimbledoni torna megnyerését követően lett világelső. A Nadal ellen elveszített Australian Open döntőt követően pályafutása során először nyerte meg a Garros-t, majd hatodik alkalommal is behúzta Wimbledon-t, ami után ismét a ranglista élére került.

A sérülés miatt távolmaradó spanyol így 46 hétnyi uralkodást követően elveszítette a trónt. A két klasszis mögött a 2008-as US Open finalista Murray volt, akit a 2008-as melbournei bajnok Djokovic követett. Az ötödik pozíciót del Potro foglalta el, aki két hónappal később megnyerte a US Open-t. Az argentint a harmadik wimbledoni fináléját is elveszítő Roddick követte. A top 10-et a 2007-es Australian Open finalista zárta.

 

2018001902.jpg

 

2009 júliusában, miután Federer megnyerte a 15. GS-ét, átvette a vezetést az örökranglistán a 14-szeres bajnok Sampras-tól. Nadal-nak ekkor még csak hat bajnoki címe volt (4 Garros, 1 Wimbledon, 1 Australian Open), Djokovic-nak pedig egy (2008 AO). Murray-nek a legjobb Major eredménye egy US Open döntő volt. A skót innen még bő három évre volt az első GS címétől (2012 US Open).

Annak ellenére, hogy 2008 szeptemberétől Federer, Nadal, Djokovic és Murray kisajátította a ranglista első négy helyét, még nem beszéltünk „nagy négyesről”. Habár akkor már egy ideje a szerb és a skót volt Federer és Nadal legfőbb kihívója, még nem lehetett látni azt, hogy kivet véget a Fedal korszaknak, ami innentől számítva, még másfél évig tartott. Közben a 2004-es februári top 10-ből Agassi (2006. szeptember), Coria (2009. április) és  Philippoussis (2006) már visszavonult, a többiek pedig túl voltak karrierjük csúcspontján.

 

2012. július 9.: Federer ismét egy wimbledoni sikert követően lett világelső, karrierje során immár harmadszor. A svájci Djokovic-ot váltotta az élen, aki az elmúlt év során McEnroe ’84-es dominanciáját is felülmúlva vetett véget a Fedal-korszaknak. A ranglista első négy helyén Federer, Djokovic, Nadal és Murray állt, akiket talán ekkortájt kezdtünk nagy négyes néven emlegetni. A kvartettet Ferrer követte, aki egy évvel később a Garros-on játszotta le karrierje egyetlen GS döntőjét.

 

2018001903.jpg

 

Ez a négy játékos soha nem látott dominanciával uralta ezekben az években a férfi teniszt. A 2004-es Australian Open és a 2009-es wimbledoni bajnokság között megrendezett 35 Major tornából 32-őt Federer, Nadal és Djokovic nyert meg. Hármójukon kívül csak Gaudio (2004 RG), Safin (2005 AO) és del Potro (2009 USO) tudott GS-t nyerni. Ekkor már Murray-nek sem kellett sokat várni az első sikerre, ugyanis két hónappal később megnyerte a US Open-t. Közben 2012 nyarára már Ljubicic (2012. április) és Moya (2010) is visszavonult. A mostani edzők közül már csak Stepanek volt aktív.

A bejegyzés trackback címe:

https://teniszhirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr4413687730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.